TELEPÜLÉS
Köszöntő
Sárpilis története
Térkép
Utcanévjegyzék
Nevezetességek
Testvértelepülés
ÖNKORMÁNYZAT
Általános Közzétételi lista
Képviselő-testület
Bizottságok
Polgármesteri Hivatal
Kisebbségi Önkormányzat
Rendeletek
Hirdetmények
Aktuális hírek
Letölthető dokumentumok
INTÉZMÉNYEK
Iskola és Óvoda
Idősek Otthona
Könyvtár
Orvosi rendelő
Házi Segítségnyújtás
Posta
KULTÚRA
Tájház
Magángyűjtemény
Kézművesség
Civil szervezetek
Egyház
SZABADIDŐ
Rendezvények
Sport
Fotóalbum
Vendégkönyv
Kilyén
(románul Chilieni, németül Kilön)
 
 
Alapadatok:
Kovászna megye (régi Háromszék vármegye) Románia
Közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozik
Népesség: 2002.-ben 655 fő
Földrajzilag: félig az Olt magas teraszán, félig annak árterületén helyezkedik el
 
 

Nevének eredete

A település régi templomát az ír származású Szent Kilián püspöknek szentelték, aki tragikus sorsú misszionárius volt, kard által halt meg. Talán innen eredhet a település neve.

 
 

Története

Ezen a területen nagyon régen megtelepedett az ember, a falu határában i.u. IV. századi település maradványait tárták fel. Ez a leletanyag azt bizonyítja, hogy a múlt évezred elején jelen lehetett a népvándorlás kori germán (gót) népesség is.

 
Nevezetességek
 
Unitárius templom
 
Kilyén legrégebbi építészeti emléke az unitárius műemlék templom, melyet a 1334-ben már plébánia templomként használtak majd a XV. Században feltételezetten román stílusból gótikus formát kapott, melyet máig meg is őrzött. A szentségtartó fülkéje 1497-ből való, szépek a mértműves gótikus ablakai.
A falak mészrétege alatt freskómaradványokat tártak fel, melyeket részben restauráltak. Ezek a Szent László legendakörhöz tartoznak, de felismerhető az utolsó vacsora és a Kánai menyegző is. Ebben a templomban van a megye egyik legrégibb rovásírásos emléke. Harangja műkincs értékű, 1835-ben Kiss István sepsiszentgyörgyi harangöntő mester készítette.
Az udvarában sírkő emlékeztet az itt élő Ferencz családra. Kilyén előnevet viselt ugyanis az Erdélyi Unitárius Egyház 23. püspöke Ft. Ferencz József (1835-1928), Bár nem tudjuk, hogy milyen vallású volt, de Kilyénben hunyt el a híres erdélyi naplóíró Halmágyi István.
  
Református templom
 
  
A református templom az 1728-ban készített reneszánsz ízlésű főbejáratával egyidős építmény. Harangtornya 1914-ben épült, harangja azonban a már említett sepsiszentgyörgyi neves Kiss-féle öntödében 1817, ott, ahol, később Gábor Áron öntötte két ágyúját. Előtérben áll a település kopjafás hősi emlékműve.
  
Neves szülöttek
  
Kilyén jeles szülötte volt a tragikus sorsú nemzetőr Szilágyi László (1829-1849), aki aktívan részt vett az 1848-49 béli magyar szabadságharcban. 1848-ban ott volt az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésen, majd a székely táborral Fehéregyházára vonult, ahol kolerában hunyt el. Kilyénben temették el. A Szilágyiak XVIII. Században részben átalakított klasszicista kúriája a faluban még áll.
 
 
A sepsiszentgyörgyi és kilyéni Czakó család egy ága a XVI. Század végén már Kilyénben élt. Kriptájuk a református templom előterében van.
 
A nemes kilyéni Székely és hatolykai eredetű Potsa család volt udvarháza, amit szakirodalom Székely-Potsa kúriaként emlegetnek. A Potsák beházasodás útján kerültek Kilyénbe. Kilyéni dr. Székely György országgyűlési képviselő felesége Potsa Erzsébet volt, Potsa József (1836-1903) Háromszék vármegye főispánjának lánya. A műemlék épület, az empire-stílus ridegebb változatát képviseli az 1820-as évek tájáról.
 
 
 
 
 

Együttműködési okirat
 
Kilyén képviselője és Sárpilis képviselő testülete elhatározta a két település kapcsolatának a felvételét, hozzájárulva a testvériség és kölcsönös megbecsülés jegyében, az új szellemi egyesület Európa kialakulásához, hogy polgáraink kölcsönösen becsüljék, tiszteljék, támogassák egymást.
A nemzeti kisebbségek tartós hídként kapcsolják össze állampolgárainkat, országainkat, kötelezettséget vállalva, hogy igaz tiszteleten alapuló, kölcsönös kétoldalú gazdasági, kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatainkat erősítsük, és továbbfejlesszük. Kívánjuk, hogy az együttműködési szándék vezessen Kilyén és Sárpilis közötti kapcsolatok elmélyítéséhez.
 
Sepsiszentgyörgy, 1999. Április 24.
 
 
Az oldalt készítette és frissíti: Takaró János: takaro@takaro.hu